Rakott krumpli nagyon másképp

Hogy miért ezt a címet adtam a receptemnek? Mert kislányom szereti ugyan a rakott krumplit, de nem kolbásszal, nem tejföllel és tojássárgája sem lehet benne, de még sajtot sem tehetek rá.
Így hát ez egy nagyon különleges rakott krumplinak nevezett étele a kislányomnak.

Tehát nézzük is, hogy hogyan készül

Hozzávalók:

• pár szem krumpli (kb. 5-6 közepes méretű)
• 3 db füstli
• 4 db főtt tojás, de csak a fehérje
• zsír
• só

Elkészítés:
A krumplit megfőzöm, jobban mondva gőz programon elkészítem Ellában 8 perc alatt.

A tojásokat is keményre főzöm forrástól számított 10 perc alatt a tűzhelyen. Beletehetném a krumplihoz is Ellába, de nekem úgy nem szimpatikus a pucolt tojás színe, kissé megszürkül a fehérje része.
Közben míg készül a tojás és a krumpli, felkarikázom a füstliket és kizsírozok egy kicsi mázas kerámia tálat.

A krumplit, tojást is megpucolom, és kezdem tölteni a tálat.
Alulra krumpli szeletek, sózás.
Rá, jó sűrűn a füstli karikák, majd erre a tojásfehérje karikák, szintén jó sűrűn.

Végül krumplival zárjuk a sort, amit sózunk, és hogy ne legyen száraz az ételünk, megkenjük a krumpli tetejét is zsírral.

Ezután kezdődhet is a sütés, amit most nem a tűzhely sütőjében fogok csinálni, hanem a Klarstein VitAir Fryer hőlégkeveréses fritőzömben. 

A rácsot az edény aljába teszem úgy, hogy a kisebbik lábain álljon, erre ráteszem a kerámia tálat.

210 fokon 15 perc alatt átsütöm a rakott krumplit és már tálalható is.

Amerikai fánk, avagy donut

Hozzávalók:

2 csésze (kb. 35 dkg) liszt

2 tk sütőpor

1 csésze (kb. 25 dkg) cukor

1 csésze tej

1 tk vanília kivonat

2 ek olaj

2 tojás

A bevonathoz:

csoki máz vagy

fondant: porcukor+citromlé sűrűre keverve

A csésze 2,5 dl-es.

Elkészítés:

A sütőt előmelegítem 200 fokosra.

A liszt és a sütőpor kivételével mindent beleteszek a keverőtálba. Mikor jól kikeverte a gép, a masszához szitálom a sütőporos lisztet. Ezzel is jól kikeverem és kész is a tésztánk.

Kivajazom a formát. 

Elosztom a masszát a formákban úgy, hogy csak félig töltöm, vagy kicsit feljebb, mert meg fognak nőni.

Kb. 14-15 perc alatt megsütöm. Bár az idő nagyon függ a sütőktől, mind más. A lyuk nélküli formában levő masszának kicsit több idő kell.

A fánkokat bevonom valamilyen mázzal. Én most epres cukormázzal vontam be, és dekor cukrokkal díszítettem. Amire nem került cukormáz, azt pedig leporcukroztam.

Csemegekukorica szuvidolva vajjal és tengeri sóval.

Szuvidolásnak azt az eljárást nevezzük, amikor az élelmiszert vákuumcsomagolásba helyezve, állandó, -aránylag alacsony - hőfokon melegítjük, főzzük. Az alacsony hőfokon, vákuum alatt történő ételkészítéssel az alapanyagok megőrzik természetes ízüket és állagukat.
Ezzel a módszerrel jól meg lehet közelíteni a nagynevű szakácsok és éttermek által kínált gasztronómiai csodákat, a vaj puha, omlós, de belül finom szaftos sülteket, ételeket.

Úgy gondoltam, hogy megpróbálom, ha már adott a háztartásban egy befőzőautomata és adott mellette egy vákuumfóliázó eszköz is. Akkor, miért ne? 

Szóval befőzőautomatában a következő módon néz ki a szuvidolt kukorica

Hozzávalók:
4 cső csemegekukorica
5 dkg vaj
darabos tengeri só ízlés szerint

Pár liter vízzel beüzemeljük a befőzőautomatát és beállítjuk 84 C°.ra a termosztátot. (Analóg rendszerű befőzőautomatáknál ez nem egyszerű, sőt talán kivitelezhetetlen is, ezért a 85 C° fok jól eltalálható helyette a skálán). Magát az időzítőt pedig 45 percre állítjuk. Elindítjuk a gépet. 

De lehet úgy is, hogy az időzítőt végtelenre állítjuk és akár a mobiltelefonunk stopperórájával mérjük majd az időt. Mindegy hogyan oldjuk meg, egy a lényeg, hogy a szuvidolni kívánt kukoricát akkor tegyük zacskóstól az automatába, amikor elérte a 85 C°-ot és akkor vegyük ki, amikor letelt a 45 perc. 

Érdemes valamivel lesúlyozni a behelyezett zacskót, nehogy feljöjjön a víz színére. Közben a megtisztított csemegekukoricákat enyhén megszórjuk tengeri sóval és egy-egy darabka vaj kíséretében vákuum-fóliázzuk. És hozzáfogunk a szuvidoláshoz. 

A program lejárta után már csemegézhetjük is. 

Na és természetesen meglepődünk, mivel ilyen finomat eddig még soha nem ettünk. 

A hagyományos megszokott főzéssel készült kukoricánknál az ezzel a technológiával készült kukoricánk összehasonlíthatatlanul ízletesebb lett. 

A vaj és a tengeri só csodásan bediffundált a kukoricaszemekbe. Ez csak egy hétköznapi próba volt a szuvidolás kipróbálására, de mindenképp megérte és mindenképp érdemes folytatni.

Forrás, szöveg: Maczák Sándor

Képek: Saját képeim